régi barát,új ismerős
- 2009-04-03 19:34:40
Msn. Ugyebár a személytelen kapcsolatok legnagyobb szemete. És írt. Egy régi "szerelmem". Megkérdezte, mi van velem. Találkozni akart. Mondom: most nagyon csapzott vagyok és mocskosan nézek ki. Mondta(írta): az nem baj, én is. Mondom:jól van. Mondja:elmegyek motorral, 3 perc. Sietek. Mondom:gyere. És itt volt 5 percen belül. Azalatt gyors fogat mostam, hajam megigazítottam. Megérkezett,kiszaladtam. Szeme kékebb volt,mint mikor utoljára láttam. Kb.2-3 hónapja. Begurult az új mocijával. Puszi,puszi. Három. Leültünk a lépcsőre, hiába invitáltam be a lakásba, tartózkodott. Érdeklődött felőlem, én is felőle. Elmondta, mennyire rossz neki otthon. ( És igen, már megint szerencsésnek tarthatom magam...) Anyukájával nem beszél. Édesanyja békülni akar, s mondom neki, nem ítélkezhetsz Anyád felől. Hajthatatlan. Részben otthagyta Őt,s nem sokkal idősebb férfivel van most. Kedves Barátom nagyon zokon vette és haragszik rá. Marja belülről a fájdalom. ( Ezt nem mondta, de érezni lehetett tekintetén).
Már nem szeretem, csak mint egy jó barát. Mondta, hogy üljek rá a mocijára (Tudja, mennyire odavagyok a motorokért), de nem, mert nem szeretném összetörni a Papájától kapott ajándékát. Elment. Megmelengette a szívem. A jelenléte, a hangja és az őszintesége. Hiányzott már ez a nyíltság. Köszönöm Neki.